x Életre kel a csernobili halálzóna – Hírportál

Életre kel a csernobili halálzóna




Bár emberek még mindig alig élnek az 1986-os katasztrófa óta lezárt csernobili zónában, a vadvilág köszöni szépen, nagyon jól megvan. Most tanulmány készült arról, mennyire sikerült a természetnek visszavennie az egykor radioaktív területet.

Nagyjából 2600 négyzetkilométernyi területen terül el a csernobili veszélyzóna, itt szinte alig élnek emberek, a vadvilág viszont, mint ahogyan az a Food Webs tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból is kiderül, virágzik.

A Georgiai Egyetem kutatói a környék dögevőit vizsgálják, méghozzá fotós csapdákkal: pontytetemekkel csalogatják a dögevőket a folyópartokra, majd felvételeket készítenek róluk.

A kameráknak sikerült 15 különböző gerincest lencsevégre kapni: 10 emlős- és 5 madárfajt. Három egérfaj, mosómedve, farkasok, amerikai nyérc és vidra is körbenézett a pontynál. A madarak közül baglyok, szajkók, szarkák és rétisasok érkeztek. A kutatók szerint ez azért különösen izgalmas, mert a környéken még nem láttak ilyen sok példányt ezekből az állatokból.


Egy lencsevégre kapott vidra Csernobil környékén

Az azonban már korábban is egyértelmű volt, hogy a csernobili zónán belül nem állt meg az élet: egy 2015-ös tanulmány számol be arról, hogy a környéken laknak bőven szarvasok, gímszarvasok, vaddisznók és farkasok is. A mostani kutatás azonban csak dögevőkre koncentrált, a kutatók örömmel nyugtázták, hogy a kitett csaliállatok 98 százalékát elvitték az éhes gerincesek.

A tudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy az erős, egészséges dögevők arra utalnak, hogy a zónában egy jól működő ökoszisztéma található, és hogy a természet, legalább is úgy tűnik, teljesen visszavette a katasztrófa sújtotta vidéket.